HUNIcode

A magyar billentyűzet

Figyelem: A következő bekezdésekben a „HUNIcode Billentyűzet ismertetője látható, ami egy teljesen új, a megszokottól nagymértékben eltérő billentyűzetkiosztás! Letölthető a Letöltés Program menüpont alatt.


Időközben közkívánatra megszületett a „HUNIcode QWERTY Billentyűzet” amelyik megpróbál a lehető legkissebb mértékben eltérni a megszokott nemzetközi QWERTY kiosztástól, így a kevésbé haladó és kísérletező kedvű felhasználók számára ez a változat ajánlott. Ez a változat megtalálható a Letöltés Program QWERTY menüpont alatt.

Mi a HUNIcode

A HUNIcode egy három részből álló rendszer, amelynek célja a magyar nyelvű számítógépes szövegbevitel megkönnyítése, a magyar nyelv sajátosságainak figyelembe vétele mellett.

1. Billentyűzetkiosztás

A szabványos nemzetközi QWERTZ billentyűzetkiosztást nem a magyar nyelvre fejlesztették ki, ezért nem is veszi figyelembe a magyar betűgyakoriságokat. A HUNIcode igyekszik a leggyakrabban használt betűket a gépírást elősegítő, legkönnyebben elérhető helyekre tenni. Továbbá van a magyar nyelvnek jó néhány hangja, amelyek latin írással csak két írásjellel jeleníthetők meg (kettősbetűvel). Ezek a beszédben viszont mint teljesen önálló hangok vannak jelen, ezért a nekik megfeletethető betűk is kaptak saját billentyűt a billentyűzet jobb szélén. Ezeket érdemes használni – leütésükkel egyszerre jelenik meg a kettősbetű a képernyőn –, használatuk viszont nem kötelező. Ugyanis a billentyűzet bal szélén helyet kaptak a kiterjesztett magyar ábécé betűi, így az Y is. Ezáltal latin betűs írásmódban akár továbbra is elő lehet állítani két leütéssel a Cs, Gy, Ly stb. betűket. Érdemes viszont megszokni a külön billentyűket, ugyanis a billentyűzetkiosztás egy gombnyomással átváltható rovásírásos betűkre, és ott az Ny, Ty stb. már nem tehető össze két jelből.

A HUNIcode kiosztás tervezésénél az egyik fő cél volt, hogy ugyanaz a leütéssor ugyanazt a szöveget írja le mind latin betűs, mind rovásírásban. Ezt hosszas fejlesztés után végül sikerült elérni, ezért a billentyűzet használata teljesen egységes és független lett a kiválasztott írástól. (Az egyetlen kivételt a betűk fölött elhelyezkedő számok képezik, ahol az arab hatost váltja a rovásírás tízes száma, az arab hetest a rovás ötvenese, és így tovább: a nyolcast a százas, a kilencest a rovás ötszázas és a nullát a rovás ezres.)

A magánhangzók a HUNIcode billentyűzet közepén helyezkednek el két oszlopban. Bal oldalt a magas hangrendűek, jobb oldalt a mély hangrendűek. A hosszú magánhangzók a szóköz két oldalán található MÁS billentyű és a kívánt magánhangzó rövid változatának egyszerre történő lenyomásával állíthatók elő. Ez vonatkozik az Á-ra és az É-re is, amelyek az A és az E billentyűin kaptak helyet.


Rovás üzemmódban a bogárjelek, és a rovásjelek változatai érhetők el a MÁS gomb segítségével. Az ’AMB’ a B-n, az ’ENT’ a T-n, az ’AK’ a K-n stb. Latin üzemmódban ugyanezek a leütések kiírják a megfelelő szótagokat, így azok számára is egységesen használható a billentyűzet mindkét írásmódban, akik gyakorlatban is használják ezeket a jeleket.

Mindkét írásmódban egyaránt, elérhetők a kis- és a nagybetűk, viszont a nagybetűk előállításához nyomva kell tartani a két NAGY gomb egyikét. Ha több nagybetűt akarunk egymás után írni, akkor közben folyamatosan lenyomva kell tartani a NAGY billentyűt. Az ékezetes nagybetűk a MÁS és a NAGY egyszerre nyomva tartásával érhetők el.

A betűk fölött helyezkedik el a jel-sor, amely tartalmazza az igényes szövegszerkesztéshez nélkülözhetetlen írásjeleket. A zárójelek és idézőjelek az alapkiosztásban nyithatók ki, és a MÁS gomb segítségével zárhatók be. Ezek szinte kivétel nélkül párban használhatók ugyanazon a billentyűn. A NAGY gomb segítségével érhetők el a számok, amelyek írásmódtól függően vagy rovás, vagy arab számok. A MÁS és NAGY egyszerre való használatával egy negyedik írásjel is elérhető a jel-sor minden billentyűjén. Ezek a szövegszerkesztésben ritkábban használtnak ítélt jelek.

A jel-sor alaphelyzetben a jeleket tartalmazza, mivel a billentyűzet jobboldalán található szám-tömbön amúgy is elérhetők a számok. Ezek mindig arab számok, viszont rovás üzemmódban a NAGY gomb segítségével itt is írhatók rovásszámok. Ilyenkor itt is a hatos helyére kerül a tízes, a hetesére az ötvenes, a nyolcaséra a százas, a kilencesére az ötszázas és a nullásra az ezres. A MÁS gomb segítségével a számtömbön elérhetők az amerikai billentyűzet írásjelei, amelyek például programozásnál használatosak. Itt nincsenek magyar idézőjelek, gondolatjel, euró-jel, csak a minden billentyűzeten elérhető alapjelek.

2. Segédprogram

A billentyűzetkiosztás kifejezett célja a két magyar írásmód egységes bevitele. Ez az egymást követő kettős betűk esetében magában a billentyűzetkiosztásban nem megvalósítható, mivel rovásban ugyan pl. a Dz + Dz egyszerűen DzDz lesz, viszont latin betűkkel Ddz kell hogy legyen. Ezért a háttérben futó segédprogram figyeli a KÖT gomb használatát. Ha a Dz + KÖT + Dz gombokat egymás után lenyomjuk, akkor mindkét írásmódban helyes eredményt kapunk. A KÖT gomb kihagyásával marad a ténylegesen leütött jelsor.

A KÖT gomb továbbá lehetőséget nyújt ritkán használt jelek bevitelére, amelyek a billentyűzeten nem kaptak helyet. Ezek eléréséhez kétszer kell megnyomni, mielőtt a kívánt jelet kiírjuk. Például KÖT + KÖT + P + I a görög Pi betűt írja. KÖT + KÖT + C + O + P + Y egy copyright-jelet ír, és KÖT + KÖT + . + . + . a tipográfiailag helyes hármaspontot.


A segédprogram továbbá kijelzi a képernyő alján, ha a billentyűzet rovás és latin betűs írás közt vált, és elérhetővé teszi a SOR és a TÖMB gombokat. A jel-sor – ameddig be van kapcsolva a SOR gomb – addig szám-sorrá alakul, mintha folyamatosan nyomná valaki a NAGY gombot. Ugyanígy a TÖMB gomb – miközben be van kapcsolva – a szám-tömbből jel-tömböt csinál, mintha valaki folyamatosan nyomná a MÁS gombot.


A segédprogram legtöbb funkciója alaphelyzetben ki van kapcsolva, hogy ne zavarja meg az esetleges egyéb billentyűzetkiosztásokat. Amikor a HUNIcode kiosztás van használatban, akkor a KÖT illetve a RÓ gomb, vagy pedig a szám-tömb bármely gombjának a lenyomásával aktiválható. Ha megint más billentyűzetkiosztásra váltottunk, akkor a JOBB RAJT (WIN), a MENÜ (APPS) illetve a JOBB MÓD (CTRL) vagy pedig a szám-tömb bármely gombjával megint kikapcsolható


A segédprogramban a billentyűzet bizonyos fokig személyre szabható. A betűk fölött található jel-sor igény szerint átállítható szám-sorrá, amennyiben erre van gyakrabban szűkség és a segédprogram ezt a beállítást a számítógép újraindítása után is észben tartja. Ilyen beállítás mellett a SOR billentyű az így alapértelmezett szám-sort alakítja át átmenetileg jel-sorrá.

Hasonlóan átállítható a szám-tömb alapértelmezése jel-tömbé. Ez hasznos lehet például programozóknak, akiknek gyakran kellenek az amerikai billentyűzet különböző írásjelei. Ilyenkor a tömbön a számok a MÁS billentyű segítségével érhetők el, illetve a TÖMB billentyűvel átmenetileg szám-tömbé visszaalakított állapotban.


Érdemes ezt a két beállítást úgy összhangban tartani, hogy a billentyűzeten valahol mindig lehessen egyetlen billentyű leütésével számot írni. Ezek a személyre szabási lehetőségek nem a mindennapi állítgatásra szolgálnak, mert azáltal összezavarodhat a felhasználó hogy egy bizonyos leütés milyen jelet fog megjeleníteni. Sokkal inkább a billentyűzet kezdeti – személyes ízlés és használati forma szerinti – beállítását szolgálják. A napi használatban szűkséges váltásokat továbbra is a SOR és a TÖMB billentyűvel végezzük, mert ezek állapotát a billentyűzet lámpácskái is jelzik.


Egy további beállítás a rovásbetűk irányultságára vonatkozik. Ugyan ez a beállítás is megmarad a számítógép újraindításai között, de ezt már nem ellenjavallt a napi használatban változtatni. A beállítás lényege az, hogy ha az alapértelmezetten jobbról-balra néző rovásjeleket a számítógépen balról jobbra kívánjuk írni, akkor a jelek megfordítását a segédprogram magától elvégzi, és nem nekünk kell egyenként minden jel után leütni a megfordító billentyűkombinációt.

3. Betűtípus

A rovásjelek megjelenítése 2015 júniusa óta nagyrészt megoldott, mivelhogy legtöbbjük belekerült a Unicode 8.0 nemzetközi szabványba, ezért ezeket előbb-utóbb több betűtípus is támogatni fogja. Sajnos viszont a Unicode-ból ki is maradtak jelek, pl. a Q, W, X, Y, de a hosszú Ű is. Nincsen benne az ötszázas és nincsenek ligatúrák. Mivel szerintem ezek is részét képezik a mai modern rováshasználatnak, ezért a HUNIcode egyúttal egy Unicode-kompatibilis kódkiosztás is.


A KÖT billentyű valójában egy ’nullszélességű-kötő’ (ZWJ) nevű Unicode jelet küld a gépnek. Ennek a segítségével előállíthatók a ligatúrák, ameddig valaki HUNIcode kompatibilis betűkészlettel jeleníti meg a bevitt szöveget. Rovás üzemmódban a G + KÖT + A lenyomása azonnal ligatúrát ír ki, a GA ligatúrát. Ugyanígy a CS + KÖT + I + KÖT + N kiírja a CSIN ligatúrát stb.


A rovás 500-as billentyű igazából az 5 + KÖT + 100 sorozatot küldi a gépnek (de ez a felhasználó számára láthatatlan gépi művelet), vagy az Ű billentyű az Ü + KÖT + Ü sorozatot. Tehát maga a billentyűzetkiosztás is rá van utalva arra, hogy HUNIcode-kompatibilis betűtípus legyen beállítva a számítógépen. Ugyan az egész rendszer Unicode kompatibilis, de ha egy betűtípus csak az Unicode-os rovásjeleket tudja, a HUNIcode-os jeleket pedig nem, akkor némely bevitt jel elemeire szétbontva fog megjelenni (X helyett K + SZ, 500 helyett 5 + 100), azaz felbomlik a programozáskor megcélzott egysége!


Továbbá a betűtípusban lett megvalósítva a rovásjelek tükrözése is. Az Unicode ugyan jobbról balra tartó írásként szabványosította a rovásírást, de akár évekig is eltarthat amég ezt a programok is tudni fogják. Addig tehát két lehetőség van helyesen róni a számítógépen: balról jobbra tartó szöveget balrol jobbra néző betűkkel. Vagy pedig a jobbról balra néző betűket rávenni arra hogy az Unicode 8.0 változatát nem ismerő programban is jobbról balra haladjanak.

Ha a balról jobbra tartó szövegirány mellett döntünk, akkor a minden rovásjel után külön beillesztett ’törhetetlen-kisszóköz’ (NNBSP) a rovásjelekkel együtt műszakilag egy-egy ligatúrát alkot a HUNIcode rendszerben, amely gyakorlatilag a betű balról jobbra néző változatát adja.


A jobbról balra haladó szöveget el lehet érni szinte bármelyik programban, ha a szövegbe betűzdelünk olyan láthatatlan vezérjeleket mint a ’jobbról-balra-kényszerítő’ (RLO) vagy pedig a ’balról-jobbra-kényszerítő’ (LRO). Ezért ezek a vezérjelek is elérhetők a HUNIcode-os betűtípusokban. A kényszer viszont olyan erős hogy egy ilyen RLO jel után a latinbetűk is jobbról balra jelennek meg a sor végéig (ami most baloldalt lesz), ha fel nem oldjuk már soron belül a ’kényszert-szüntess’ jellel (PDF).


A jobbról balra, és a balról jobbra haladó szövegrészek sorba rakását – vagyis hogy egy fordított irányú szövegrész után a kurzor helyben marad, vagy a sor végére ugrik – a ’balról-jobbra-rendező’ (LRM) és a ’jobbról-balra-rendező’ (RLM) vezérjelekkel irányíthatjuk.


(A HUNIcode betűtípusok leírásával, és készítésük részleteivel a „HUNIcode betűkészletek jelkiosztása” című dokumentum foglalkozik.)